Magyar Vese-Alapítvány

Amit a vesebetegségekről és gyógykezelésükről tudni kell

A Magyar Vese-Alapítvány ismeret-terjesztő sorozata

A füzet eredeti címe: Facts About Kidney Diseases And Their Treatment

American Kidney Fundation, Public Information Series, 1991

Fordította és szerkesztette: Dr. Peti Peterdi János

A Magyar Vese-Alapítvány kiadványa.

Felelős kiadó Dr. Rosivall László egyetemi tanár, a Magyar Vese-Alapítvány alapítója
és elnöke.

A kiadvány célja a tömegtájékoztatás, a különböző vesebetegségek jeleinek, tüneteinek,
kezelési lehetőségeinek minél szélesebb körű megismertetése. Nem helyettesítheti
azonban az orvosi szakmai segítségnyújtást s ezért kérjük ne használják otthoni
„ön-diagnózis” felállítására. A füzetet a kiadó intézmények közszolgálati tevékenységének
jóvoltából a betegek ingyen megkapják.

Készült a Soros Alapítvány támogatásával.

© 1995 A fordítás az Amerikai Vesealapítvány engedélyével készült.

© 1995 A fordítás az Amerikai Vesealapítvány engedélyével készült.

Egészséges emberi szervezetben a vese bab alakú páros szerv. A vesék a gerincoszlop
mindkét oldalán közvetlenül a bordák alatt helyezkednek el. Egyenként kb. ökölnyi
nagyságúak, súlyuk közel 150 gramm.

Vesénk számos életfontosságú feladatot lát el. A vizelet kiválasztásával fenntartja
a szervezet folyadék-egyensúlyát, amikor sok folyadékot iszunk, illetve alacsony
bevitel esetén a folyadékot visszatartja. A felesleges vízmennyiség kiválasztásával,
valamint egy renin nevű kémiai anyag előállításával részt vesz a vérnyomás szabályozásában.
Ezenkívül számos olyan anyagot termel, melyekkel biztosítja szervezetünk normális
egyensúlyi állapotát s ezzel egészségünk megőrzését. A vesén két perc alatt a teljes
vérmennyiség átáramlik. Ez teszi lehetővé, hogy ellássa legfontosabb feladatát,
az átszúrt vérből a káros anyagcseretermékek vizeletbe való kiválasztását.

Hogyan is működik a vese?

Amint a vér a vesébe áramlik, kis vesetestecskékbe, a nefronokba jut, melyek
a vese szerkezeti egységei. A nefron a glomerulusnak nevezett kis érgomolyagból
és a hozzá kapcsolódó kis csövecskék, a tubulusok rendszeréből áll. Egy-egy vesében
körülbelül egymillió nefron működik, az összes tubulus együttes hossza mintegy 200
km. A szűrési folyamat, amely eltávolítja a káros anyagcseretermékeket, a glomerulusokban
történik. Ha az egyik vese valamilyen okból nem működik, a másik képes átvenni az
ő funkcióját is, s így a maradék vese mindkét szerv feladatát ellátja.

„Vesebetegség”: helytelen kifejezés?

A vesebetegség kifejezés tulajdonképpen egy gyűjtőnév, mely magába foglalja a
húgyúti fertőzéstől kezdve a vesekövességen át az olyan súlyos kórképeket is, mint
a policisztás vesebetegség és a glomerulonefritisz. Bármilyen kezeletlen rendellenesség
károsodást okozhat, sőt veseelégtelenséghez is vezethet. A legtöbb vesebetegség
azonban – ha elég korán észrevesszük – nagyon hatékonyan kezelhető.

A magas vérnyomás és a vesebetegség

A magas vérnyomás oka és következménye is lehet a vesebetegségnek. Kezeletlen
esetben vesekárosító hatása van, mivel tönkreteszi a veseereket. Amikor az érsérülés
már nagymértékű, a veseműködés leáll, veseelégtelenség alakul ki.

A vese ugyanakkor – az általa termelt anyagok révén a vérnyomás szabályozásában
is részt vesz. Ha ezen anyagok termelésében bármilyen zavar keletkezik, magas vérnyomás
jöhet létre. A vérnyomást rendszeresen ellenőrizni kell, hogy a magas vérnyomás
vesekárosító hatását megelőzzük. Ha Önnek magas a vérnyomás a, feltétlenül kövesse
kezelőorvos a utasításait!

Sokfajta vesebetegség létezik. Ebben a füzetben csak a leggyakoribbakat említjük
meg.

Magyarországon orvosi becslések szerint kb. 100.000 veseköves beteg él. Továbbá
minden 1000 kórházi beutalás közül egynek a hátterében vesekövesség áll.

A vesekövek a különböző ásványi anyagok, sók nagy mennyiségének a vizeletbe történő
túlzott mértékű kiválasztásával, illetve a vizeletben történő felhalmozódásával
jönnek létre. Kémiai összetételük betegenként más és más lehet. A vesekő lehet kicsi,
akár egy homokszem, de olyan nagy is, akár a golflabda. Az esetek többségében a
vesekő minden probléma nélkül kiürül. Néha azonban csak sebészeti beavatkozással
távolítható el. Azok a vesekövek, melyek nem tudnak kiürülni, elzárhatják a vizeletelvezető
utakat és fertőzés vagy egyéb súlyos vesekárosodás alakul ki. Pontosan nem tudjuk,
hogy egyes kőfajták miért csak bizonyos betegekben alakulnak ki. A következő tényezőknek
biztosan szerepük van a kövek kialakulásában: a vizeletelvezető utak elzáródása,
fertőzése, elégtelen folyadékbevitel, étrend, anyagcserezavarok, köszvény.

Tünetek

Az esetek többségében – mihelyt a kő megmozdul – a veseköves betegek szörnyű
fájdalmat éreznek. A fájdalom általában deréktájon vagy az alhasi régióban jelentkezik,
s a lágyékba, a nemi szervekbe sugározhat.

A vesekövességnek néha nincs külső jele, ilyenkor csendes, tünetmentes kőről
beszélünk. Egyéb okból végzett röntgenvizsgálat véletlenül is fényt deríthet rá.

További tünetek: húgy úti fertőzés, láz, vizeléskor csípő érzés, véres vizelet.

Kezelés

A vesekövesség kezelése az egyes esetek súlyosságától függ. Az orvos többnyire
fokozott folyadékbevitelt javasol, mely „átmossa” a veséket. Ha szükséges, speciális
gyógyszereket kell szedni, melyek „feloldják” a követ.

A húgyvezetékben lévő köveknek több mint 90%-a sebészeti beavatkozás nélkül kezelhető.
Létezik egy újfajta kezelési módszer, melyben a követ ultrahanggal apró darabokra
zúzzák, melyek már képesek kiürülni. A kőzúzás bár altatásban történik, nincs sebészi
beavatkozás.

Fertőzés következtében a vese szöveteiben gyulladásos folyamat zajlik le. Kezeletlen
esetben a veseműködés csökkenhet. Érintheti csak az egyik oldali vagy mindkét vesét.

Tünetek

Általában deréktáji fájdalom, láz, hányinger fordul elő. Nincs mindig figyelmeztető
külső jele a betegségnek. Korai stádiumban a diagnózis csak teljes orvosi és laboratóriumi
vizsgálattal állítható fel. Ha korán felismerjük a betegséget, megfelelő kezeléssel
teljes gyógyulás érhető el.

Kezelés

Antibiotikumos kezelés szükséges, általában járóbeteg-ellátás keretében. A súlyos
eseteket azonban kórházban kell kezelni.

Ebben a betegségben a vérből a veséken át túl sok fehérje kerül a vizeletbe.
Ennek pontos okát még nem ismerjük minden részletében. Különösen gyermekkorban az
egyik legsúlyosabb vesebetegség.

Tünetek

A szervezet fehérjét veszít, melynek eredményeként nagy mennyiségű folyadék és
só halmozódik fel, puffadás (ödéma) jelentkezik a test különböző helyein, leggyakrabban
a szem körül az arcon, valamint bokatájon.

Kezelés

Szteroidokkal, ciklofoszfamiddal, néha klorambucillal a nefrózis eredményesen
kezelhető. Ezeknek a gyógyszereknek azonban súlyos mellékhatásaik lehetnek, ezért
gyakori, alapos orvosi felülvizsgálat szükséges.

Ez a betegség a vér megtisztításáért felelős vékony falú kapillárisoknak, a glomerulusoknak
a gyulladásos folyamata. Gyakran a bőr vagy a torok speciális bakteriális (streptococcalis)
fertőzésével összefüggésben jelentkezik, de bizonyos élősködök, vírusok, sőt gyógyszerek,
kémiai anyagok is okozhatják.

Tünetek

• Véres vagy kávészínű vizelet
• Puffadás (ödéma) az arcon
• A vizeletürítés gyakorisága megváltozik
• Magas vérnyomás, mely erős fejfájást, sőt görcsöket okozhat

Kezelés

A glomerulonefritisz gyakran magától meggyógyul. Néhány esetben azonban sajnos
teljes veseelégtelenség alakul ki. A kezelés a kiváltó októl függő, tüneti terápia,
alacsony só- és néha fehérjetartalmú diétával kiegészítve.

Öröklött betegség, melynek során a beteg állapota fokozatosan romlik. A vesében
sok-sok ciszta, hólyag képződik, melyek egyre nagyobbakká válnak, és a számuk is
nő, Ez az állapot végül veseelégtelenséghez vezet, általában a beteg 45 éves kora
előtt.

Tünetek

A vesék növekedésével párhuzamosan a derékbőség is nő. A betegek a has oldalsó-hátsó
részén nyomásérzékenyek, fájdalmat éreznek. Előfordulhat véres vizelet, magas vérnyomás,
sőt vesekövek is kialakulhatnak.

Kezelés

Sajnos a policisztás vesebetegséget nem lehet meggyógyítani, csupán befolyásolni.
Az orvosok diétával, a folyadékbevitel szabályozásával, valamint gyógyszerekkel
próbálkoznak.

Ezt a kifejezést használjuk, amikor a vesefunkciók már az életet is veszélyeztető
mértékben beszűkültek. Ez az állapot maradandó és visszafordíthatatlan; ha nem kezeljük,
a beteg meghal. Bármilyen eredetű vesebetegség ide vezethet, sajnos néha még a kezelés
ellenére is.

A végállapotú vesebetegség eredményeként létrejött állapot. Mivel a vese tovább
már nem képes a salakanyagot eltávolítani a vérből, a beteg urémiában („húgyvérűségben”)
szenved.

Dialízis

A dialízis művesekezelést jelent. Két formája a hemodialízis (vérdialízis), illetve
a pritoneális (hasi) dialízis.

Hemodialízis

A hemodialízis egy mesterséges folyamat, mely a vérből eltávolítja a káros anyagcseretermékeket,
valamint a folyadéktöbbletet. A diffúzió elvén működik egy művese gép segítségével.
A művesegép legfontosabb része a dializátor, melyben egy féligáteresztő hártya található.
Ilyen pl. a celofán, mely bizonyos anyagokat átenged, másokat nem. A hártya egyik
oldalán a vér, másik oldalán ezzel szemben egy speciális dializáló folyadék áramlik.
A vérsejtek nem tudnak átjutni a hártyán, mert túl nagyok. Ellentétben a kisméretű
salakanyagok és a víz könnyen áthatolnak rajta. Az áramlás mindig a magasabb koncentrációjú
hely felől az alacsonyabb felé történik és az egyensúlyi állapot kialakulásáig tart.
Ahhoz, hogy a beteg vérét megtisztítsuk, vérkeringését össze kell kapcsolni a művesegép
rendszerével. Ez fisztulán, vagy grafton keresztül lehetséges, mindkettőt sebészi
úton hozzák létre a beteg alkarján. A fisztula („összeköttetés”) az egyik verőér
és véna egymáshoz varrásával keletkezik. A graft („beültetett tárgy”) kialakításakor
az artériát és vénát egy szövetbarát műanyag csövön keresztül kötik össze. Mivel
a műtét után a véna kitágul, a fisztulán vagy grafton át a beteg vérkeringéséhez
könnyen csatlakozhatunk. Művesekezelés során a fisztulába vagy graftba két tűt helyeznek,
melyek másik végét a művesegép rendszeréhez kapcsolják. A fisztula, graft egyik
előnye, hogy minimális sebészeti beavatkozást igényel. A bőr alatt futnak, így nem
kell fertőzéstől tartani, s kötésre sincs szükség. Hetente két-három alkalommal
történik kezelés, mely egyenként 3-5 órát vesz igénybe. A hemodialízis-kezelésben
részesülő betegnek speciális étrendet kell tartania, gyógyszereket és vitaminokat
kell szednie.

Peritoneális dialízis

Jelenleg két fő formája van: a folyamatos ambuláns és a folyamatos ciklusos peritoneális
dialízis.

Folyamatos ambuláns peritoneális dialízis (CAPD)

Mint a hemodialízis esetén, az alapelv itt is a diffúzió. Ez a módszer azonban
folyamatos, és a folyamat a beteg hasüregében zajlik, a hashártyát használva féligáteresztő
membránként. A beteg hasába ültetett katéteren át egy zacskóból két liter dializáló
folyadék jut a hasüregbe, pusztán a gravitáció segítségével. Ezután a kiürült zacskót
össze kell tekerni, és a zsebbe vagy a ruházat alá lehet csúsztatni. A beteg dolgozhat,
iskolába járhat, végezheti mindennapos munkáját. Ezalatt a mérgező anyagcseretermékek
és a folyadéktöbblet a vérkeringésből a dializáló folyadékba kerül. 4-5 óra elteltével
a beteg ismét előveszi a zacskót, s leteszi a földre. Ismét csak a gravitáció hatására
a folyadék a katéteren át a tasakba ürül, mely ezután eldobható, majd az egész műveletet
elölről kell kezdeni. ilyen cserét naponta körülbelül 5-ször kell végezni. Mivel
a beteg kezelése folyamatos, nincsenek diétás megszorítások. Sőt a beteg nincs helyhez
kötve, mely nagyban növeli az életminőséget. A kezelés hátránya a fertőzés, a hashártyagyulladás
veszélye. Ezért a cseréket sterilen kell végrehajtani, hogy a fertőzést megelőzzük.

Folyamatos ciklusos peritoneális dialízis (CCPD)

Hasonlít az előbbi formához, a dialízis itt is a beteg hashártyáján át zajlik.
Ebben az esetben azonban a kezelés csak éjszaka folyamatos. Szintén dializáló folyadék
jut a hasüregbe, de a cseréket egy automata berendezés maga végzi el, miközben a
beteg alszik. Nappalra a folyadék a betegben marad, aki megszokott teendőit végezheti.
A következő éjszaka aztán ismét kezelés kezdődik…

Veseátültetés (transzplantáció)

A műtét során egy ember egészséges veséjét a végállapotú veseelégtelen beteg
lágyéki régiójába (a comb és a has közé) ültetik be.

A donor (átadott) vese származhat élő rokonból vagy agyhalottnak tekintett (kadáver)
betegből. A donor vesének – minél nagyobb mértékben – egyeznie kell a recipiens
(fogadó) beteg vér- és antigén tulajdonságaival. Az átültetés legnagyobb szövődménye
a kilökődés. A transzplantált betegnek élete végéig az immunrendszerét elnyomó gyógyszert
kell szednie, hogy csökkentse a szervezet védekezését az idegen szerv ellen. Így
a kilökődés megelőzhető. A műtét után a beteg élete végéig orvosi felügyelet alatt
áll.

Ne felejtse el!

• Húsz ismerőséből valakinek biztosan problémája van a veséjével.
• Nők körében a húgyúti fertőzés a munkaképtelenség leggyakoribb
  oka.
• A kezeletlen magas vérnyomás, a streptococcalis torokgyulladás,
  valamint a mérgező anyagok által okozott veseelégtelenséget lehet
  a leginkább MEGELŐZNI.

A veseelégtelenség figyelmeztető jelei

• A test különböző részeinek puffadása, leggyakrabban a szem körül,
  boka- és csuklótájon.
• Deréktáji, vesetáji fájdalom
• Csípő érzés vizeléskor
• Véres vagy kávészínű vizelet
• Magas vérnyomás
• A vizeletürítés gyakoriságának megváltozása